Zságot András

 

Június 22. és június 23.

 

            Június 22. Először erről.

            Mit is mondhatnék június 22-ről?

            Természetesen az emberekről semmit nem tudok, mert 2000 után mi nem barátkozunk, mi emberek magányossá váltunk.

            Őrületes a forróság ma.

            Úgy döntöttünk (mi, emberek), nem szeretünk.

            Mi, emberek, nem is tudom, mit teszünk a szeretés helyett.

            Mert az utálat nem helyettesíthető a szeretettel.

            A szeretet semmivel nem helyettesíthető.

            De miért nem a mai, keddi napról írok? Minden oly tünékeny, s ne higgyük, hogy mindenkinek jó ez így.

            Halál.

            Ha valakinek hiányzik a halál, ő nem ír. Ha valakinek hiányzik a halál, ő elmegy hírolvasónak.

            Viccelődünk a halállal.

            De miről emlékezetes a mai nap?

            Néztem, néztem a híreket, mert tudtam, írni kell majd június 22-ről, de mintha tegnap lenne ma.

            Az biztos, az autóknak nem nőtt ki a lelkük, ők továbbra is gépek,s nem értenek engem, pedig ha kinézek az ablakon, csak nekik szónokolhatok.

            Őrületes a forróság, senki nincs az utcán most.

            Ma fejeztem be Juhász Gyula verseinek olvasását, a végére értem, örül-e ennek Juhász Gyula ott fönn? Vagy rég lenn van már, s ő Budapest főpolgármester-helyettese?

            Pest se vár engem, ezt szűrtem le a hírekből.

            Meg azt, hogy hinni kell a kőműveseknek, nem dől össze magától a házunk soha.

…………………………………………………………….

            S máris június 23-ra kanyarodunk.

            Ma összehasonlíthatatlanul virgoncabb vagyok, mint tegnap voltam.

            Legyen ez egy napló!

            Befizettem a telefonomat, s úgy láttam, az emberek lassan befogadnak majd engem, nem kell kiközösítetten végigélnem az életet.

            De azért minden sóhajunkra továbbra is ügyeljünk, mert amikor már biztosnak látszik, hogy jó lesz, akkor toppan be látogatónak a szúrós tekintetű bélpoklos, s felborítja a mindennapjainkat a folyamatos üvöltözésével.

            Napló, mindenki megnézheti a számítógépen, mi esett ma, csak akik nagyon szeretnek engem, azok olvassák eme sorokat.

            Lesz-e unoka, édesanya? Olyan ez épp, mint egy sportmérkőzés, a végéig nem hiszem, hogy vesztünk, aztán lehet, hogy mégis az ellenfél nyer.

            Ma játszunk a németekkel a labdarúgó Európa-bajnokságon, ha nyerünk, továbbjutunk, ha nem nyerünk, kiesünk. Ma minden piros-fehér-zöldbe öltözött, az Opera, a stadionok, a székesfehérvári Városháza.

            Gyermekkoromban de örültem volna, ha van a tévében ennyi közvetítés (sport), most meg édesanya több mérkőzést néz, mint én.

            Író lettem, azt ma megállapítom, harcolhatok sárkányokkal, legyőzhetek királyokat, s néha szomorúbb lehetek a koldusoknál.

            Egy agyba látó gépet kell szerkeszteni, csak kigondolok egy viccet, s a gép megírja, vagy két oldalon, vagy kétezren.

            Ma szerettem magam, sőt azon is gondolkoztam, elutazom Agárdra, de orvosi felügyelet alatt nyögök, így mégsem.

Oldal: Június 22. és június 23.
Zságot András naplója - tíz nap - © 2008 - 2024 - naplotiznap.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat